Négy csoportra osztva ültek le a tárgyalóasztalhoz az EU állam- és kormányfői Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalni az uniós csúcstalálkozón. Az egyeztetés egyik központi témája a fegyverszállítás volt.
Rendkívüli, többnapos EU-csúcstalálkozó zajlik Brüsszelben, amelyen részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és intenzív tárgyalásokat folytatott az uniós országok vezetőivel. Többek között Orbán Viktorral is, amikor egyszerre több állam első emberével tárgyalt, több körben is. A magyar kormányfő egy ilyen tárgyalás után foglalta össze benyomásait.
Párizsi látogatása után Brüsszelben számos hivatalos programon vett részt Volodimir Zelenszkij. Beszédet mondott az Európai Parlament előtt, majd az Európai Unió állam- és kormányfőivel vett részt közös fotózáson és egyeztetésen, ezt követően országcsoportokkal tárgyalt külön-külön az Európai Tanács ülése közben.
Orbán Viktor miniszterelnök a görög, a horvát, a szlovén miniszterelnök, az osztrák kancellár valamint a bolgár és a ciprusi államfő társaságában külön találkozón vett részt Brüsszelben, az EU-csúcs helyszínén Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtökön.
Tárgyal a Rheinmetall Kijevvel arról, hogy a legmodernebb, KF51 Panther tankjukat Ukrajnának adják – mondta el a Handelsblattnak a vállalat vezérigazgatója, Armin Papperger. Hozzátette: a Lynx gyalogsági harcjármű is érdekli az ukránokat.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón bejelentette, hogy a kormánytagok lemondtak az egyetemi alapítványokban betöltött tisztségeikről, hogy ezzel is előmozdítsák az EU-s alkut. A kormány továbbra is törekszik rá, hogy megegyezzenek az EU-val, a Bizottság követelései azonban folyamatosan változnak. Az eseményen sok szó esett a debreceni akkumulátorgyárról, amelynek ügye akár bíróság elé is kerülhet. Ezen kívül szóba került egy lehetséges Orbán-Zelenszkij találkozó, EU-s szankciók, energetikai kérdések, és a gazdaság teljesítménye is.
Csütörtökön Brüsszelbe látogat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ahol minden EU-tagállam vezetőjével, így vélhetően Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is személyesen kíván beszélni – írja a Szabad Európa.
Nem egyszerűen a modellváltott egyetemek mögött álló vagyonkezelő alapítványok pénzügyi befolyását fogná vissza Brüsszel, hanem a céljuk az intézmények politikától független működésének biztosítása. Mindezért az Európai Bizottság nem elégszik meg látszat intézkedésekkel - derült ki uniós forrásokból.
A magyar kormány is az Európai Bizottság álláspontján van a kibontakozó EU-USA kereskedelmi háborúban: az állami támogatások lazításával versenyezne a protekcionista amerikai lépésekkel szemben. Az Európai Bizottság által a Portfoliónak küldött adatok alapján az Orbán Viktor vezette kabinet ugyan bőséggel támogatta a cégeket, de Magyarország nem rúg labdába a nagyobb gazdaságokkal szemben.
Továbbra is bizonytalan a dunaújvárosi Dunaferr hosszú távú jövője, a nehéz helyzetbe jutott vállalat iránt két cég, a brit-indiai acélipari vállalat, a Liberty Steel és az ukrán Metinvest is érdeklődik. Előbbi vezetői a jövő héten Magyarországra utaznak, hogy kormánytisztviselőkkel tárgyaljanak, tudta meg az Argus.
A brit Financial Times gazdasági szaklap arról ír, hogy a NATO egyes vezetőit aggasztja a Magyar Honvédség tisztikarának leépítése. A lap ugyanakkor hozzáteszi: a Magyar Honvédség NATO-szerepvállalásával alapvetően elégedett a katonai szövetség, eddig nem volt nyoma a haderő vezetésében a kormány vélt vagy valós oroszpárti álláspontjának.
Budapesten tárgyalt Válid Dzsámál el-Din, a Szuezi-csatorna Gazdasági Övezet (SCZone) elnöke és a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) tisztviselői megbeszéléseket folytattak a befektetési lehetőségekről az egyiptomi övezet ipari övezetben és kikötőiben. A magyar részvétel akár szóba kerülhet Orbán Viktor miniszterelnök februári kairói látogatásán is. Több magyar vállalatvezetővel is tárgyaltak a héten.
A kormány a következő hat hónapban kifizeti a Dunaferr dolgozóinak bérét, ez több mint 16 milliárd forint - jelentette be Orbán Viktor szerda délután megjelent Facebook-videójában.
Gyors egyeztetés a kormányülés szünetében a dunaújvárosi vasmű jövőjéről. Hamarosan jövünk a részletekkel - jelent meg Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldalán. A megjelent képre illesztett "Hajrá, Dunaferr!" felkiáltás azt üzeni, hogy a kormányfő kedvező hír ismertetésére készül.
Erősen kezdett Csehország szombaton megválasztott új elnöke, Petr Pavel. Bár hivatalába csak márciusban iktatják be, már most komoly diplomáciai feszültség robbant ki a Cseh Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között, miután a megválasztott államfő hétfőn telefonon beszélt Tajvan elnökével. Petr Pavel azt is kijelentette, ha véget ér a háború, Ukrajnát föl kellene venni a NATO-ba. A leendő elnök a magyar kormányt és a Visegrádi Együttműködést is többször bírálta kampányában, így az a kérdés is fölvetődik, mi lesz most az ukrajnai háború kirobbanása óta amúgy is gyengülő szövetséggel.
Megoldódhat az Erasmus+ és a Horizont programok uniós blokkolása, miután Navracsics Tibor területfejlesztései miniszter bejelentette: a miniszterelnök abszolút támogatja” az összeférhetetlenség kimondását a miniszterek esetében a vagyonkezelő alapítványok esetében. Brüsszeli források a Portfoliónak jelezték, hogy világosan fogalmaznak majd más döntéshozók összeférhetetlenségével kapcsolatban is.
Magyarország egy fokozattal feljebb emelte az együttműködés szintjét Azerbajdzsánnal, a kiemelt stratégiai partnerség szintjére - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten. Hét magyar-azeri megállapodást írtak alá: egyebek mellett az együttműködésről a földgázzal kapcsolatban, a mezőgazdaságban, az űrkutatásban, a migrációt illetően, végül pedig kiemelt stratégiai partnerségi nyilatkozatot.
Csehországban pénteken és szombaton tartják az elnökválasztás döntő, második fordulóját, ahol az országot 2017 és 2021 között miniszterelnökként irányító Andrej Babiš ütközik meg az egykor a NATO Katonai Bizottságát is vezető nyugalmazott tábornokkal, Petr Pavellel. Babiš a felmérések szerint jelentős hátrányban van ellenfelével szemben, a kampány pedig az utolsó napokra jelentősen bedurvult: a volt kormányfő egy halálos fenyegetés miatt lemondta kampányeseményeit, miközben Pavelt azzal vádolja, hogy győzelme esetén az ukrajnai háború részesévé tenné az országot. Babiš egy kijelentése miatt kisebb diplomáciai bonyodalomba keveredett Lengyelországgal és a balti államokkal is.
Az ukrán külügyminisztérium hivatalosan bekéreti Magyarország kijevi nagykövetét, hogy tiltakozzon Orbán Viktor „elfogadhatatlan” kijelentései miatt – írja a Reuters.